Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
Bajnai Gordon
Reviczky Zsolt
Ez sok szülő számára is ijesztő. Milyen tudás megszerzésére motiválja valaki a gyerekét, ha a most piacra került fülhallgatók már szinkrontolmácsolást is kínálnak?
Én azért próbálom rávenni a gyerekeimet, hogy több nyelvet is megtanuljanak. Amit az iskolában tanulunk, annak jelentős része készségként lesz hasznos az életünkben. De a nyelvek közötti átjárás jó példa arra, hogy az AI milyen területeken váltja ki az eddig jelentős erőforrásokat felemésztő emberi megoldásokat. Igaz, erőforrásokat a gépi fordítás is leköt, az AI ugyanis rengeteg energiát használ fel. Ez pedig már a harmadik nagy globális trend. Az energetikai átállás a klímaváltozás veszélyeinek felismerésével kezdődött, de most már sokkal többről szól, így a politikusok lényegesen sürgetőbben élik meg a kérdést. A két új szempont az energiabiztonság és az áram ára. Ukrajna orosz lerohanása ennek csak egyik szelete, a másik a mesterséges intelligencia áramfogyasztása, ami Amerika egyes részein már a lakossági árakat is durván felfelé nyomja. Közben a közlekedéstől az ipari termelésig minden áll át a fosszilis energiáról az elektromosra. A következő években minden energiára minden létező forrásból szükség lesz.
Akkor ez végre egy érzelemmentes terület, amelyen a befektetés hosszú távon is megtérül.
Azért ha egy zöldaktivistát összeenged egy most még gázba vagy szénbe fektető hedge fund menedzserrel, akkor lesz ott érzelmi kisülés. A negyedik nagy trend a világ befolyási övezetekre való felbomlása. Szoktuk ezt geopolitikai recessziónak is hívni: bomlik a négy évtizedes hegemónia, Washington kilépett a „washingtoni konszenzusból”.
Orbán Viktor világrendszerváltásnak nevezné, Joschka Fischer új birodalmi logikának.
A többpólusú világ befolyási övezeteket jelöl ki, ez pedig közvetlenül érinti a gazdaságot és az infrastruktúrát. A kereskedelemben, a termelésben, illetve a tőkekihelyezéseknél a profitszempontot felülírja az államérdek. Amerika megpróbálja hazavinni az ipari termelést, másutt arra figyelnek, hogy a befektetéseknél közeli vagy baráti országokra szorítkozzanak, akár a hatékonyság kárára is. Ami persze tartósan inflációt is gerjeszt. Ennél is fontosabb a geopolitikai befolyási övezetek technológiai szétválása. Ez már most nagyon látványos, holott csak az elején tartunk. Az egyik oldal bizonyos chipek exportját tiltja meg, viszonzásul a másik ritkaföldfémek kivitelét tagadja meg. Ennek logikus következménye, hogy a technológiai fejlődés is külön utakra terelődik. Márpedig az az ország lesz a XXI. század vezető hatalma, amelyik a meghatározó technológiákat uralja, igazából ezért megy a küzdelem.
Az amerikai IT-óriások látványosan megérkeztek a Fehér Házba.
Az IT csak egy terület a sok közül. Egy friss ausztrál kutatás szerint a jövőt meghatározó 64 technológiai csapásirányból 57-ben Kína előrébb tart Amerikánál. De a befolyási övezetek kialakulása kapcsán a legnagyobb gazdasági törést a tőkeáramlás szétválása jelenti. Kínába már alig folyik amerikai tőke, és Európa is óvatosabb lett. Ha a geopolitikai versengés ezen a területen élesedik, az – évtizedes távlatban – megrengetheti a dollár globális dominanciáját, és megnehezítheti az Egyesült Államok államadósságának finanszírozását.
Reviczky Zsolt
Nemcsak a befektetések számára keresnek baráti országokat a vámháború hadurai, de egymás gazdasági „fojtópontjait” is kutatják, hogy a másikat engedményekre kényszeríthessék.
Amikor egy olyan durva irányváltás jön a politikában, mint amilyenek Donald Trump védővámjai, akkor egy idő után a megtámadott szereplők elkezdenek alkalmazkodni a helyzethez. Newton harmadik törvénye itt is működik: minden akció reakciót vált ki. Kína időben felkészült Trump második elnökségére, és átgondolta, hogyan tud majd visszaütni. A kritikus alapanyagok exporttilalmával elérte, hogy a 100 százalékot meghaladó amerikai vámból vissza kelljen venni.
